1200 gazdag ember tanulmányozása után egy közös - ingyenesen végezhető - időtöltést találtak.
És ezt te is megteheted…
Bár a Kelet-európai és Magyarországi vállalkozói környezet, kultúra és
történelem egészen más, mint pl. az Egyesült Államokban (mást jelent
Magyarországon a gazdag ember, vállalkozó és mást pl. Amerikában), mégis
így év elején érdemesnek tartottam megosztani ezt a rövid és egyszerű
írást, amely egy fontos pontra mutat rá, azok számára, akik
önmegvalósító vállalkozói szemlélettel élik az életüket. (Az eredeti
cikk a Business Insider-ben jelent meg.)
Amikor Steve Siebold
még csak egy szegény egyetemista volt, a gazdaggá válás témájában
kezdett el kutatni. Az egész egy interjúval kezdődött, amikor egy
milliomos hajlandó volt interjút adni neki – ahogy meséli a US News
& World Report magazinnak.
Azóta - az előző három évtized alatt
-, több, mint 1200 emberrel készített interjút, olyanokkal, akik a
világ leggazdagabbjai közé tartoznak, eközben ő maga is önerőből vált
milliomossá.
Siebold a kutatásai közben egy érdekes és minden
interjú alanyát tekintve közös szabadidős tevékenységre figyelt fel:
önmagukat képzik mindennapos olvasással.
„Sétálj be egy gazdag
ember otthonába és a legelső dolog, amit látni fogsz, egy nagy könyvtár
lesz, teli olyan könyvekkel, amelyeket ezek az emberek a saját
képzésükre használtak, hogy sikeresebbek legyenek, - írja Siebold. „A
középosztály regényeket olvas, bulvár és szórakoztató magazinokat.”
A gazdag emberek inkább képzik magukat, minthogy szórakoztatni akarnák magukat.
Ha Warren Buffet példáját vesszük, akkor azt fogjuk találni, hogy
munkaidejének 80%-át olvasással tölti. Thomas Corley szerint – aki a
„Gazdag Szokások: gazdag emberek napi sikeres szokásai” című könyv
szerzője -, a gazdag emberek 67%-a egy órát vagy még annál is kevesebbet
néz TV-t naponta, miközben a szegény embereknek csak 23%-a néz napi 1
óránál kevesebbet TV-t. Corley úgy találta, hogy a gazdag emberek csupán
6%-a néz valóságshow-kat, míg a szegény emberek 78%-a teszi ezt.
Miközben a gazdag emberek nem szükségszerűen tulajdonítanak sok
jelentőséget az iskolai képzettségnek – a legsikeresebb emberek
legtöbbjének alacsonyabb iskolai végzettsége van -, ennek ellenére
hisznek az iskolai képzések utáni önálló tanulásban, még jóval az
iskolai képzések után is – magyarázza Siebold.
„Miközben a
tömegek meg vannak győződve arról, hogy a diplomák és doktorátusok
vezetnek el a gazdagsághoz, ez inkább csak azért van, mert az egysíkú
gondolkodás csapdájába kerültek, amely a tudatosság magasabb szintjeit
elzárja előlük” – írja Siebold. „A gazdagokat nem érdeklik az eszközök,
őket csak a végeredmény érdekli.”
2016. január 12., kedd
2016. január 11., hétfő
Mit tegyek most?
„Nem tudunk mindent megtenni azonnal, de azonnal tudunk tenni valamit.”
(Calvin Coolidge)
2016. január 8., péntek
Mese az elengedésről
Mese az elengedésről a boldog új évhez:
"Egyszer egy ember elindult, hogy megmásszon egy hegyet. Nem volt könnyű dolga, mert azon a vidéken jókora hó esett. Az éjszakát menedékházban töltötte, és amikor reggel felébredt, hó borította az egész hegyet, jócskán megnehezítette a mászást.
Mivel nem akaródzott visszafordulnia, minden erejét és bátorságát megfeszítve továbbment, egyre feljebb kapaszkodva a meredek hegyoldalon. Míg egyszerre, talán, mert elszámította magát, talán mert valóban nagyon nehéz dolga volt, kiszakadt a sziklába erősített kampó, és nem tartotta meg a biztosítókötelét. A hegymászó zuhanni kezdett lefelé a hegyről, és estében, nagy hózuhatag kíséretében hozzá-hozzácsapódott a sziklákhoz.
Lepergett előtte az egész élete, és ahogy behunyt szemmel felkészült a legrosszabbra, érezte, hogy egy kötél ér az arcához. Ösztönös mozdulattal megragadta a kötelet. Lehet, hogy a vége fennakadt valamiben... és ha így van, kibírhatja az erős rántást, és megállíthatja a zuhanását.
Felnézett, de csak a kavargó, lefelé zúduló havat látta. A végeérhetetlen, gyors zuhanás minden másodperce egy évszázadnak tűnt. Aztán a kötél hirtelen nagyon rándult, és megtartotta. A hegymászó nem látott semmit, de tudta, hogy egyelőre megmenekült. Zuhogott a hó, ő pedig csüngött a kötélen; rettenetesen fázott, de görcsösen kapaszkodott a kötélbe, amely megakadályozta, hogy halálra zúzza magát a hegyek közt tátongó szakadék mélyén.
Megpróbált körülnézni, de semmit sem látott. Kiáltott néhányszor, de tudta, hogy senki sem hallhatja meg. Nagyon kevés esélye volt a megmenekülésre, még ha észreveszik is, hogy nyoma veszett, senki sem merészkedik utána, amíg el nem áll a havazás, és még akkor sem tudhatják, hogy a szakadék fölött függ.
Tudta, hogy nyomban tennie kell valamit, különben ott leli halálát. De mit tegyen?
Először arra gondolt, hogy felmászik a kötélen, és megpróbál visszajutni a menedékházhoz, de azonnal be is látta, hogy ez lehetetlen. Egyszer csak hangot hallott. Egy belső hang azt mondta, "engedd el a kötelet". Talán Isten szólt hozzá, talán a tudat alatti bölcsesség, de az is lehet, hogy valami ártó szellem, vagy talán hallucinált. És a hang egyre csak ismételgette: "engedd el... engedd el a kötelet".
Azt hitte, ha elengedi, nyomban szörnyet hal. Igaz, hogy úgy véget vethet a szenvedésének. Megkísértette a gondolat, hogy inkább a halált választja, de erre nyomban még szorosabban markolta a kötelet. A hang azonban tovább biztatta: "engedd el", "ne szenvedj tovább", "feleslegesen tűröd a fájdalmat, engedd el". De ő egyre görcsösebben kapaszkodott, és eltökélte, hogy nincs az a hang, amelynek engedelmeskedve elengedné a kötelet, amely minden kétséget kizáróan megmentette az életét.
A küzdelem órákig folytatódott, de a hegymászó nem volt képes elengedni azt, amiről azt hitte, az egyetlen esélye az életben maradásra.
A történet vége úgy szól, hogy másnap reggel a mentőosztag talált rá a félholt alpinistára. Már alig volt benne élet. Ha néhány perccel később akadnak rá, megfagyott volna, abszurd módon csüngve a kötélen - alig egy méterrel a föld felett.
Az élet néha azon múlik, hogy elengedjük-e azt, ami valaha megmentett bennünket. Elengedjük-e azokat a dolgokat, amelyekhez görcsösen ragaszkodunk, mert azt hisszük, hogy rajtuk múlik a menekvésünk a zuhanásból.
Mindnyájan hajlamosak vagyunk ragaszkodni elképzelésekhez, személyekhez és élményekhez. Kapaszkodunk a kötelékeinkbe, tereinkbe, az ismert helyekbe, abba a meggyőződésbe, hogy csakis ez menthet meg bennünket.
Noha ösztönösen rájövünk, hogy a ragaszkodás a halálhoz vezet, nem tudunk elszakadni attól, ami már nem működik, ami már nem létezik, mert rettegünk elengedésünk elképzelt következményeitől."
Jorge Bucay
2016. január 7., csütörtök
Miért fogyasztom minden nap és ajánlom mindenkinek?
Miért a DXN Ganoderma és Spirulina?
Magyar szinkronnal is elérhető Dato' Dr. Lim Siow Jin a DXN alapítójának és elnökének interjúja a Ganodermáról és a Spirulináról.
Magyar szinkronnal is elérhető Dato' Dr. Lim Siow Jin a DXN alapítójának és elnökének interjúja a Ganodermáról és a Spirulináról.
2016. január 1., péntek
Az év első napjára
Minden nap egy új kezdet.
Az év első napja ilyen szempontból még kiemeltebb lehet.
Most a naptár alakulása is segít abban, hogy az év első pár napján időt tudjál szánni a tervezésre és a gondolkodásra.
Ne szalaszd el ezt az esélyt.
December elején tartottam egy webkonferenciát
Ennek videó felvételét tudod megnézni ezen a linken.
http://static.dxneurope.eu/hu/webkonf-audio/201512101.flv
Az év első napja ilyen szempontból még kiemeltebb lehet.
Most a naptár alakulása is segít abban, hogy az év első pár napján időt tudjál szánni a tervezésre és a gondolkodásra.
Ne szalaszd el ezt az esélyt.
December elején tartottam egy webkonferenciát
Ennek videó felvételét tudod megnézni ezen a linken.
http://static.dxneurope.eu/hu/webkonf-audio/201512101.flv
2015. december 30., szerda
B. U. É. K.
Mindenkinek Nagyon Boldog Új Évet Kívánok!
Teljesüljön minden vágyat, álmod és akaratod!
Minden napodban legyen öröm, szeretet és előrelépés az utadon a céljaid felé.
Teljesüljön minden vágyat, álmod és akaratod!
Minden napodban legyen öröm, szeretet és előrelépés az utadon a céljaid felé.
2015. december 22., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


